szombat, július 23, 2011

Vicky Cryer, you saved my day

Na. Nem kell sok mindent mondanom. Az írás nem megy és kiállhatatlan vagyok, mint szoktam. Egy pasi se maradna meg mellettem, de talán jobb is ez így. Legalább az írás menne, hogy érezzem megint, valamiben jó vagyok, hogy van értelme az életemnek. Kicsit depis vagyok mostanában, fáj a fejem. Mérges vagyok, hogy elfelejtettek. Önző vagyok, de akkor is így érzem. Nem tudom, hogy benéz-e még ide az illető vagy magára ismer-e, de azért elgondolkodhatna egy kicsit, hogy azt mondja nem tud nekem írni, aztán meg... Úgy vettem észre, minden másra van energiája, rám meg nem jut vagy nem akar már foglalkozni velem. Bár ezt nem is itt kéne kitárgyalni, de hát mit tehetek, ha szemtől szembe nem írom le neki? Meg aztán, ha valóban kifejteném a véleményem, lenne ám örihari... Önző egy dög vagyok, de ebből akkor sem engedek. Én írtam utoljára, nem kaptam választ. Nyomulni nem fogok senkire... Csak azért valahol sérti oroszlán büszkeségemet.

***
Ááá, ezek a zenék tök jók. Kár, hogy az első számon kívül a többit nem tudom letölteni, csak online hallgatni. De hát miért is csodálkozom - mostanában alig jön össze valami. Semmi.



2 megjegyzés: