vasárnap, január 31, 2016

Harmincegy

Nem gondoltam volna, hogy teljességgel kihúzom az első harmincegy napot a 366-osból, de íme. 
Igaz, ma majdnem elmaradt a napi friss, és nem is tudom, hogy a közeljövőben hogyan lesz időm majd blogolni, szóval kicsit megbántam, hogy belevágtam ebbe az egészbe... Viszont ideje megerőltetnem magam, és csinálni valamit, mert éppen elég lehetőséget nem használtam ki... 
Sajnos még mindig ugyanazokat a hibákat követem el, és akkor sem tanulok, ha a fejemre ejtenek. Ami azt illeti, rettentő rossz passzban vagyok éppen, és nem igazán tudok pozitiv maradni, mert hiába oldódik meg egy probléma, újabb tíz apokaliptikus jellegű támad azonnal, bár tényleg az egész az én hibám csakis.

Nem igazán akarom sajnáltatni magam, valamiféle emelkedettebb hangulatú posztot terveztem mára, lévén hogy csak végigblogoltam egy egész hónapot a 12-ből, de az időt megint rosszul használtam ki hétvégén, és ami azt illeti, nincs valami sok kedvem most.

Csak egyszer szeretném végre azt megérni, hogy tanulok is a hibáimból, nem hozok rossz döntést, és végre normálisan csinálok valamit. Inkább hiszem azt, hogy csak áltattam magam, és egyáltalán nem tanultam semmit az elmúlt évekből.


Holnap nem csupán új hónap lesz, egyben egy vadiúj fejezet is kezdődik az életemben, és nem igazán tudok optimistán hozzáállni, de igyekszem tartani magam, akkor is, ha az élet nehéz, én meg még sokkal inkább nehezebbé teszem saját magamnak.



0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése